ASSET MANAGEMENT JELENTÉSE

Definíció

Az Asset Management, magyarul eszközgazdálkodás, egy szervezet eszközeinek összehangolt kezelése annak érdekében, hogy azok teljes életciklusuk során a lehető legnagyobb értéket biztosítsák a szervezet számára. Nem csupán az eszközök nyilvántartását vagy karbantartását jelenti, hanem magában foglalja a szükségletek meghatározását, a beszerzést, az üzembe helyezést, az üzemeltetést, a karbantartást, a felújítást, a cserét és végül a kivonást is. Az Asset Management célja az eszközök teljesítménye, költsége és kockázata közötti hosszú távú egyensúly kialakítása.

Leírás

Az Asset Management alapja az életciklus-szemlélet. Egy berendezésről nemcsak azt kell tudni, hogy hol található és mikor esedékes a következő karbantartása, hanem azt is, hogy milyen üzleti vagy szolgáltatási cél teljesítését támogatja, milyen állapotban van, mennyibe kerül a működtetése, milyen kockázatot jelent a meghibásodása, és mikor gazdaságosabb felújítani vagy lecserélni. Az eszközgazdálkodás ezért összekapcsolja a műszaki, pénzügyi, üzemeltetési és vezetői döntéseket.

Az Asset Management tárgya a szervezet céljaitól függően lehet egyetlen berendezés, egy teljes épületgépészeti rendszer, egy ingatlanportfólió vagy akár egy összetett infrastruktúra-hálózat. Az eszköz értékét nem kizárólag a könyv szerinti vagy piaci ára határozza meg. Egy olcsó, de kritikus alkatrész meghibásodása például leállíthat egy teljes szolgáltatást, ezért üzemi jelentősége jóval nagyobb lehet, mint a beszerzési értéke.

Gyakorlati alkalmazás

A gyakorlatban az Asset Management az eszközállomány meghatározásával és strukturált nyilvántartásával kezdődik. Rögzíteni kell az eszközök műszaki, pénzügyi és üzemeltetési adatait, elhelyezkedését, állapotát, kritikus szerepét, várható élettartamát, karbantartási előzményeit és kapcsolódó dokumentumait. Ezt követően kialakíthatók azok a döntési szabályok, amelyek alapján a szervezet az eszközök fenntartásáról, felújításáról vagy cseréjéről határoz.

Az eszközgazdálkodási döntéseknél jellemzően együtt vizsgálják a rendelkezésre állást, a meghibásodási kockázatot, az energia- és karbantartási költségeket, a jogszabályi megfelelést, a használói igényeket és a szolgáltatás kiesésének következményeit. A megfelelő döntés ezért nem mindig a legolcsóbb megoldás. Előfordulhat, hogy egy drágább, de megbízhatóbb eszköz teljes életciklusra vetített költsége alacsonyabb, mint egy kedvezőbb beszerzési árú, de gyakran meghibásodó alternatíváé.

Facility Management

A Facility Management területén az Asset Management az épületek, műszaki rendszerek, berendezések és infrastruktúra-elemek hosszú távú értékmegőrzését és szolgáltatóképességét támogatja. Az FM szervezet feladata nem merül ki abban, hogy az eszközök működjenek: biztosítania kell azt is, hogy a szükséges teljesítményt elfogadható költség és kockázat mellett, a használók igényeinek megfelelően nyújtsák.

Egy épületben ilyen eszköz lehet például a hűtési rendszer, a lift, a transzformátor, a tűzjelző hálózat vagy a beléptetőrendszer. Ezek eltérő élettartammal, meghibásodási következménnyel és karbantartási igénnyel rendelkeznek. Az Asset Management segít meghatározni, mely eszközök kritikusak, milyen állapotfelmérések szükségesek, mekkora felújítási tartalék indokolt, és mely beruházásokat kell előre venni a szolgáltatás folyamatosságának biztosításához.

CAFM rendszerek

A CAFM (Computer Aided Facility Management) rendszerek az Asset Management információs alapját biztosíthatják. A rendszerben egységes eszköznyilvántartás alakítható ki, amely összekapcsolja a berendezéseket az épületekkel, helyiségekkel, munkalapokkal, karbantartási tervekkel, hibákkal, költségekkel, dokumentumokkal, szerződésekkel és felelős szervezetekkel. Így az eszköz teljes előélete visszakereshető, és a döntések nem elszigetelt táblázatokra vagy személyes ismeretekre épülnek.

A CAFM rendszer ugyanakkor önmagában nem hoz Asset Management döntéseket. A szoftver adatokat gyűjt, rendszerez és elemezhetővé tesz, de a kritikus eszközök meghatározása, a kockázati szintek elfogadása, a felújítási prioritások kijelölése és a beruházási döntések meghozatala továbbra is szakmai és vezetői feladat. A rendszer akkor támogatja valóban az eszközgazdálkodást, ha az adatmodell és a folyamatok az életciklus egészét követik, nem csupán az aktuális hibák és karbantartási munkák adminisztrációját.

Az EAM (Enterprise Asset Management) rendszerek kifejezetten a nagyvállalati eszközállomány teljes életciklusának kezelésére összpontosítanak. A CAFM és az EAM funkciói ezért részben átfedhetik egymást. A gyakorlati különbség általában a rendszer fókuszában található: a CAFM a létesítményekhez és FM szolgáltatásokhoz kapcsolódó folyamatokat szélesebb körben kezeli, míg az EAM az eszközök műszaki, gazdasági és életciklus-adataira helyezi a hangsúlyt.

Gyakorlati példa

Maga az eszközleltár, eszköznyilvántartás teljesen egzakt feladat, vannak berendezések, amiket számba kell venni és tulajdonságaikkal együtt tárolni egy informatikai rendszer adatbázisában. Ez az alapszintet minden szervezet könnyen el tudja érni. Az Asset Management ugyanakkor sokkal inkább egy ezekre az adatokra épülő döntéshozatali koncepció, ahol a döntések elméletben világosak, de a gyakorlatban már nem annyira. Még ha rendelkezünk egy részletes eszköznyilvántartással, sőt, nyilvántartjuk az eszközökkel kapcsolatos költségeket, és tudjuk a vele kapcsolatos bejelentések számát, ezekből a ma használatos rendszerek nem tudják megmondani, hogy mely eszközöket kellene már kicserélni. Egészen egyszerűen ehhez nincs elég adat az információs rendszerekben, illetve magának a rendszernek sincsen (még) megbízható algoritmusa, ami ezekből pontos döntéseket tudna hozni.

A gyakorlatban viszont minden üzemeltető mindenféle digitális nyilvántartás nélkül is pontosan tudja, hogy hol vannak a szűk keresztmetszetek, melyek azok az eszközök, amelyek a szakmai elvárásokhoz képest alulteljesítenek. A főmérnök álmából felébresztve is tudja, hogy hol érdemes megfontolni egy cserét, melyek azok a döntések, amiket meg kellene hozni. A döntések tényleges meghozatalához viszont már nagy segítség a CAFM rendszer adatbázisa, ami pontos döntéselőkészítési adatokkal tud szolgálni.

A jelenlegi CAFM rendszerek többsége nem hoz önálló Asset Management döntéseket. Képesek összegyűjteni és elemezni a döntésekhez szükséges adatokat, de hogy egy berendezés cseréje gazdaságilag valóban indokolt-e, azt továbbra is a műszaki és gazdasági szempontokat mérlegelő szakemberek döntik el.

Az Asset Management ezért nem egy informatikai funkció, hanem vezetői szemlélet. A CAFM rendszer a döntésekhez szükséges adatokat biztosítja, a felelős döntést azonban továbbra is az üzemeltetési szakemberek hozzák meg.

Kapcsolódó fogalmak

Az Asset Management szorosan kapcsolódik az EAM (Enterprise Asset Management), a CAFM (Computer Aided Facility Management), a CMMS (Computerized Maintenance Management System) és a Life Cycle Management fogalmához. Fontos kapcsolódó területe továbbá az életciklus-költség számítás (Life Cycle Cost, LCC), az eszközleltár, az állapotfelmérés, a kritikus eszközök meghatározása, a kockázatkezelés, a karbantartási stratégia, a felújítási tervezés és a beruházásmenedzsment. Míg a CMMS elsősorban a karbantartási működést támogatja, az Asset Management az eszköz teljes életciklusára és a szervezeti értékteremtésre összpontosít.

Érdekességek

A Rolls-Royce ma már nem egyszerűen repülőgép-hajtóműveket értékesít, hanem sok esetben azok üzemóráit. A gyártó folyamatosan figyeli a hajtóművek állapotát, és a karbantartás jelentős részét maga szervezi. Ez jól mutatja, hogy az Asset Management szemléletben nem maga az eszköz a legfontosabb, hanem az általa nyújtott érték és rendelkezésre állás. Ez tulajdonképpen az ISO 55000 filozófiájának tökéletes példája.

Források

Az Asset Management fogalmi és módszertani alapjait elsősorban az ISO 55000 szabványsorozat, valamint a Facility Management és életciklus-gazdálkodási szakirodalom határozza meg. Fontos kapcsolódó források és szabványterületek:

• ISO 55000:2024 – Asset management – Vocabulary, overview and principles – az eszközgazdálkodás fogalmait, alapelveit, várt eredményeit és az eszközgazdálkodási rendszer kereteit bemutató nemzetközi szabvány.
• ISO 55001:2024 – Asset management – Asset management system – Requirements – az eszközgazdálkodási irányítási rendszer létrehozására, működtetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó követelményeket meghatározó szabvány.
• ISO 41001:2018 – Facility management – Management systems – Requirements with guidance for use – a Facility Management rendszerszintű működésének követelményeit és irányítási kereteit meghatározó nemzetközi szabvány.